Rengeteg megkeresés érkezik Egyesületünkhöz Pároktól és Szolgáltató kollégáktól egyaránt, hogy segítsünk eldönteni, vajon vis maior alá tartozik, nem teljesíthető-e jelen helyzetben az általa megkötött, vagy mostanában megkötni kívánt szerződés, avagy nem.

Nem egyszerű a kérdés és mindenképp azt javasoljuk, hogy érdemes ügyvédhez, vagy szakjogászhoz fordulni, ha valóban nagyobb problémák merülnek fel a felek közt ebben a kérdésben, de az alábbiakban próbálunk némi magyarázattal, érthetőbb okfejtéssel élni, amivel reméljük kicsit érthetőbbé tudjuk tenni a bennetek felmerülő kérdésekre kapható válaszokat.

Amennyiben előáll az a nyilván nagyon kellemetlen eset, hogy a felek valamelyike, hivatkozik a jelenlegi helyzetre - mint külső, előre nem látható körülményre - és emiatt nem képes teljesíteni, abban az esetben először azt kell megvizsgálni, hogy a felek által kötött szerződés szabályozza-e ezt a fajta külső körülményt és a hozzá kapcsolódó jogkövetkezményt. Ha a szerződésük tartalmaz ide vonatkozó passzust, akkor a feleknek mindenekelőtt az abban foglaltakat kell figyelembe venniük és aszerint eljárniuk.

A Ptk. (Polgári törvénykönyv) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, azonban a bírói gyakorlatban már rendre előfordul. Éppen ezért érdemes tudni milyen körülményekre is vonatkozik:

  • A vis maior tipikus esetei természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb.), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom, felkelés, szabotázs, puccs). A vis maior, ahogy a nevében is benne van, olyan „nagyobb erőt” jelent, amely általános emberi mércével elháríthatatlan, ellenállhatatlan.

Azonban van valami ami ellenőrzési körön kívül esik, de nem vis maior pl. egy államhatalmi aktus, vagy behozatali tilalom egy termékre.

A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.

Kártérítési kötelezettség alóli mentesülés – az mikor lehetséges?

Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit – azaz szerződést szeg –, azonban bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, akkor nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait.

Tehát a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha:

  • az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
  • következményei ésszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatók, és
  • a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

A szerződés megszűnése – lehetetlenülés

Ha a vis maior nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését – például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani –, akkor a szerződés megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.

Előteljesítés esetén akkor mi a teendő?

Amennyiben a szerződés tartalma nem csak későbbi időpontban történő szolgáltatás nyújtására jött létre, hanem szerepel benne egy-egy szolgáltatáshoz, vagy szolgáltatás részeként leírt előteljesítés (például fotósok esetén jegyesfotózás, videósok/filmesek esetén kisfilm a nagy napra, stb.) és a szolgáltatás ezen része már megtörtént, úgy az előlegből, vagy foglalóból azt levonva kell a szerződés további részére tekinteni, hiszen a szerződés egy része ezáltal teljesítésre került. A szerződés többi részére vonatkozó módosítás, vagy felmondási kérés ismételten a felek együttes döntésével jöhet csak létre, betartva az aktuális, ide vonatkozó jogszabályokat, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik.

Mi történik, ha a Bíróságig jut a szerződés módosításának kérése, avagy felbontása?

Amennyiben egy szerződő fél a koronavírus-járványra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól – függetlenül attól, hogy a fentiek közül mely jogkövetkezményt kívánja alkalmazni – nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia, általánosságban a vírusra való hivatkozás nem elégséges. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a járvány következményei milyen mértékben voltak előreláthatók, illetve a konkrét szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg. Tehát a szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség.

Összegezve tehát a sok jogi procedúra helyett a szerződések felek közti, párbeszéden alapuló módosítása javasolt, így Egyesületünk leginkább azt szorgalmazza, hogy mind a Párok, mind a Szolgáltatók inkább az esküvők elhalasztásával, későbbi időpontokra való áttételével igyekezzenek megoldani a jelenlegi helyzetet, ne pedig minden fél számára is még nehezebb, pénz és időigényes, semmiképpen sem felekhez méltó hozzáállással.

Bízunk benne, hogy sikerül ezt az időszakot megfelelő módon átvészelnünk és együttesen megoldást találnunk az esetlegesen felmerülő problémákra!

 

Források:

  • ECOVIS Hungary
  • Kúria
  • Jogadó
  • Adózóna
  • Jogi Fórum